Valódi szeretet

Nagyon nem mindegy.
Sajnos hajlamos elhinni az ember, hogy a hamis is igazi, pedig naiv áhítat ez. De bízunk, szeretünk, hiszünk, közben csak érdekeket, elvárásokat teljesítünk, hol tudatosan, hol többnyire tudatunkon kívül. Beleillünk mások világába, és addig jók is vagyunk. Vagyis teljesülnek a feltételek. Mi pedig észre sem vesszük, mert szívünk, lelkünk benne van.  

Két féle embertípus, és az egyikből valós ismeretségek, kapcsolatok születnek, amit az idő vas foga sem koptat el. 
A másik csak addig tart ameddig az elvárásoknak megfelelünk. 
És annál rosszabb rájönni, hogy a valósnak hitt kapcsolat nem is létezett. 
Szörnyű felismerés ez. 

 De jobb később, mint soha. 

 Úgyhogy becsüljük meg a valódit, aminél nem köt érdek minket egymáshoz, csak szeretjük egymást, mert szeretjük.
Ritka kincs ez.