Tanmese - Szögek a kerítésben

Volt egyszer egy nagyon rossz természettel rendelkező fiú. Az apja egyszer megelégelte, hogy mindenkit állandóan sérteget, igazságtalanul bántott, mindenkivel csúnyán beszélt. Sokáig gondolkodott, hogyan tudná neki maradandóan bevésni a szívébe, hogy a viselkedése rendkívül bántó. Miután megszületett a fejében a terv, adott a fiának egy zsák szöget, és azt mondta neki, verjen be egyet a fakerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét, és összeveszik valakivel.
Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe.
A következő hetekben megtanult uralkodni az indulatain, és a bevert szögek száma napról napra csökkent.

Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb volt uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe. 

Végre elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a kerítésbe. Ekkor odament az apjához, és elújságolta neki, hogy aznap egy árva szöget sem vert be a kerítésbe. Az apja azt mondta neki,
húzzon ki egy szöget minden egyes nap, mikor nem vesztette el a türelmét, és nem veszekedett senkivel sem. 

Teltek a napok, s a fiú végre azt mondthatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből. 

Az apa ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta neki: "Fiam, szépen viselkedtél, de nézd csak, mennyi lyuk van a kerítésben. Soha többet nem lesz már olyan, mint régen volt.
Ha összeveszel valakivel, és valami csúnyát mondasz neki, megsebzed; egy ugyanolyan sebet hagysz benne, mint ezek a lyukak itt. Hátba szúrhatsz egy embert, majd kihúzhatod a kést a hátából, az örökre seb marad. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb ott marad örökre. 
A szóbeli, verbális sértés marandandó, és ugyanakkora fájdalmat okoz, mint a testi, fizikai. Ezért amikor haragos vagy, inkább maradj csendben, minthogy maradandó sebeket üss a szavaiddal az embereken.