De hogyan?!

Az röviden ennek az Embernek lenni-nek, és meggyőződésem szerint, az egész életnek a célja.
- Az idő mindent megváltoztat.
Tenni, na de HOGYAN?
Első lépésben (mert lesz vagy 3):
Magunkban.
Magunkban kell változni hozzáállásban, szemléletben, gondolkozásban, megértésben, az empátiánkat fejlesztve, beleérezve a másik helyzetébe, mert mindenki magából indul ki, hogy de nekem legyen jó, meg Én Én Én Én.
Hát az embernek lenni elv része az, hogy kiindulhatunk magunkból, de az lehet, sőt biztos, hogy nem úgy van. Mert a mi igazunk sok esetben, az nem a valódi igazság, az csak a mi igazunk. A mi nézőpontunk.
Empátiára példa, mikor beleérzünk az úgymond nagy nyomorunkban a másik helyzetébe, még ha nem is tudjuk, akkor feltételezzük, mert annak a másik szerencsétlennek netán még nagyobb gondjai lehetnek, ő még jobban siethet, mert éppen kórházba szállítják valakijét, oda siet, ezért ne álljunk le vele púposkodni az úton.
Értitek?
Értem, hogy nagy a mi gondunk, sőt a legnagyobb, de hidd el, hogy van ennél nagyobb gondja is a másiknak.
Ezért gáncsoskodás, hátráltatás helyett, inkább segítsünk, vagy ha nem, akkor legalább nézzük el neki, és ne hátráltassuk, mert ezzel lehet éppen az életét mentjük meg.
Gondoljatok csak bele, mikor megvagytok feszülve, és akkor még történik valami, amit éppen egy embertásunk okot, na az az utolsó csepp, azzal szakad el az utolsó cérna, ami az életkedv volt, és lehet, hogy pont te veszed el a másik életkedvét, mert nem voltál emberséges, és nem feltételezted, hogy netán annak az lesz az utolsó csepp, mert annyira tele van már a pohara.
Értem, hogy a tiedben is volt már pár csepp, de az övé tele volt.
És attól, hogy nem látod, nem tudod, hogy a szavaidnak, tetteidnek mik a következményei, attól még azoknak vannak, és lesznek is az életedben következményei, mert ki mint vet, úgy arat.
Most van most, most tudunk tenni a jövőnkért, a gyerekeink jövőjéért, hogy büszkék lehessenek ránk, hogy büszke lehessen az új generáció, hogy na ők voltak akik képesek voltak változtatni, akik tettek.
Ne várjunk a másikra, hogy majd ő megváltozik.
Ez nemtörődömség, felelőtlenség, talán lustaság is, hisz nem tenni kényelmes, de jogodban áll.
Mindenkinek jogában áll nem tenni, és elszenvedni a következményét.
