Müller Péter, a beszélgetésről

Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok - színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő.
Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barát­ra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. 
A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka."

(Müller Péter : Szeretetkönyv)

Ezért hallgassuk meg egymást, és legyünk egymás társai!

Lehetőleg két fül, és egy száj adta arányokkal élve, mert a kétszer annyi locsogás, és a fele annyi hallgatás nem építő, és nem tetsző dolog.  

Ennek az alakuló kis közösségnek ez is a lényege, hogy szóljunk hozzá, osszuk meg amit tapasztalunk a világban,- legyen az jó, vagy rossz, mert mindkettő hozzátartozik az élethez,- bátran mondjuk el ami a lelkünket nyomja, amit nem értünk, de mégis megélünk.
 

Az biztos, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy segítsek, hogy itt is legyek, hogy meghallgassalak.
Ezúton pedig köszönöm szépen Szilágyi Károlynénak az inspirációt, mert az általa megosztott Müller Péter idézet forrását kerestem,- de nem leltem még,- viszont általa jutottam el eme szívemnek tetsző íráshoz.

Bízom benne, hogy nem gond amiért megosztottam egy részletet Müller Péter írásából, viszont egy olyan igaz Embernek ismerem Őt, hogy kétlem, hogy az lenne.

 

Szeretetteljes napot kívánok! 
 

❤✌

B.Tamás

#emberneklenni #embernekmaradni